Az emberiség kultúrtörténetének időszalagja a közéiskolai tananyagra támaszkodva
Created by ugmszi on 17/05/2010
Last updated: 21/06/10 at 13:00
1977. szeptember 11.-én született Budapesten. Első verseit 12 éves korában (1989) írta. A XII. kerület - Németvölgy lakója és a "Mackós" iskola tanulója volt. Az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban érettségizett 1996-ban. Az ELTE-BTK magyar–angol szakára járt. Gimnazista kora óta publikál verseket és műfordításokat különböző irodalmi lapokban és folyóiratokban. Három önálló kötete jelent meg, és emellett több (főleg gyerekeknek szóló) kötet társszerzője is. Első kötete, a Bögre azúr 1999-ben, 21 éves korában látott napvilágot. Második könyve, a Túl a Maszat-hegyen – verses meseregény, 2003-ban jelent meg. Harmadik kötete, a Szívdesszert 2007 decemberében jelent meg. Műfordítói tevékenységet végez, verseket, színdarabokat fordít. Drámafordításait és egyéb (önálló vagy másokkal közösen írt) színházi munkáit számos budapesti és vidéki színház tűzte műsorára. 1999- óta a József Attila Kör (JAK), 2005-óta a Szépírók Társaságának tagja. Első költői sikerét - a Bögre azúr című kötet fülszövege szerint - 12 évesen (1989) érte el, egy eposztrilógiával (Nyuszika, Nyuszika szerelme, Nyuszika estéje).
http://hu.wikipedia.org/wiki/Varr%C3%B3_D%C3%A1niel
Tarr Béla (Pécs, 1955. július 21.) magyar filmrendező, forgatókönyvíró.
Élete: Munkáscsaládban nőtt fel, amatőrként kezdett filmezéssel foglalkozni. 1977-től a Budapesti Filmművészeti Főiskola hallgatója volt rendezői szakon. 1981-1990 között a Mafilm rendezője, 1981-ben más rendezőkkel közösen megalapította a Társulás Stúdiót, amely négy évig működött.Két évtizede együtt él vágójával, Hranitzky Ágnessel, akit filmjei társrendezőjének tekint. 1987-től működik együtt Krasznahorkai László regényíróval.Filmjeit nagy sikerrel mutatták be többek között Franciaországban, Olaszországban, Izraelben, Kanadában és az Amerikai Egyesült Államokban.Tarr Bélát a Guardian című brit lap angol a világ legjobb filmrendezői listáján a 13. helyen említi, így a magyar rendező megelőzi Tarantinót, Altmant, Almodovárt és Spielberget is.2007 májusában a Cannes-i fesztiválon Georges Simenon regénye alapján készült A londoni férfi című filmével vett részt a hivatalos versenyprogramban. Szabó István Hanussen című filmjének 1988-as meghívása óta nem volt magyar játékfilm a fesztivál legfontosabb szekciójában.
Filmjei: A torinói ló (2009-, forgatás alatt), A londoni férfi (2004-2007), Európa-képek (2004) (epizód: Prológus), Werckmeister harmóniák (1997-2000), Petőfi Sándor: Álmaim (rövidfilm, 1995), Utazás az Alföldön (rövidfilm, 1995), Sátántangó (1991-1994), City Life (1990) (epizód: Az utolsó hajó), Hat bagatell (tv, 1989) (epizód: Hotel Magnezit), Kárhozat (1987), Őszi almanach (1983-1984), Macbeth (tv, 1982), Panelkapcsolat (1982), diplomafilm (rövidfilm, 1981), Szabadgyalog (1978-1981), Családi tűzfészek (1977-1979), Hotel Magnezit (rövidfilm, 1978)
Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Tarr_B%C3%A9la
http://hu.wikipedia.org/wiki/Tarr_B%C3%A9la
ifj. Gus Van Sant (Louisville, Kentucky, USA, 1952. július 24. - ) amerikai filmrendező, fényképész, zenész és író. Függetlenfilmesként indult, de Good Will Hunting c. filmjével betört a hollywoodi filmek világába is.
Gus Van Sant az amerikai film arcátlan fenegyerekeként indult filmes pályafutására. Rögtön első filmjével, a Mala Noche-sal feltűnést keltett, szokatlanul őszinte témaválasztása és képi látásmódja megdöbbentette a közönséget, ám a Los Angeles-i szakma azonnal a legjobb független filmesnek járó díjjal ünnepelte.Gus azonban nem veszítette el a fejét, következő filmjeiben is stílusgyakorlatokat mutatott be mind a szakmának, mind a nézőknek egyaránt. Érdeklődése igen sokrétű, író, producer és színész is egyben, folyamatosan kirándulgat más műfajok területeire is. (pl. ő rendezte a Red Hot Chilli Peppers "Under the bridge" című videoclipjét.)
Alkotásainak témái: Kőkemény, általában periférián élő fiatalokkal kapcsolatos témái, - csak látszólag - bizarr szabadságvágyat és életörömöt árasztanak, nem is beszélve sajátságos iróniájukról.
Filmjei: (1985) Mala Noche, (1989) Drugstore Cowboy, (1991) Otthonom Idaho, (1993) Néha a csajok is úgy vannak vele, (1995) Majd megdöglik érte, (1997) Good Will Hunting, (1998) Psycho, (2000) Fedezd fel Forrestert!, (2002) Gerry, (2003) Elefánt, (2005) Az utolsó napok, (2007) Paranoid Park, (2008) Milk
Forrás 1: http://hu.wikipedia.org/wiki/Gus_Van_Sant
Forrás 2: http://odeon.hu/kat.phtml?ida=659
http://hu.wikipedia.org/wiki/Gus_Van_Sant
Kitano Takesi (Tokió, 1947. január 18.) japán humorista, filmszínész, -rendező, -producer, forgatókönyvíró és tévés személyiség. Munkáscsaládból származik, a szórakoztatóiparba a műszaki egyetemet félbehagyva került. Stand-up comedyk előadójaként vált ismertté az 1970-es években. Filmszínészként ma is ekkor felvett művésznevét, a Beat Takesit használja. Tv-s és filmszerepeket igazán az 1980-as évektől kapott. Idővel igen népszerűvé vált, 1988-ban megalapította az Office Kitano nevű filmprodukciós vállalkozását. Hogy a japán közönséggel minél inkább feledtesse a komikusi énjét és komoly színészként is megvethesse a lábát, sok szerepét övezi véres erőszak és filmjeiben gyakran játszott gengsztereket is.
Filmográfia: (2010) Autoreiji, (2008) Achilles to kame, (2007) Kantoku Banzai!, (2005) Takeshis, (2004) Chi to hone, (2003) A szamuráj (2002) Bábok, (2000) Battle Royale, (2000) Fivér, (1999) Kikujiro nyara, (1999) Tabu, (1998) Tokiói szemek, (1997) Tűzvirágok, (1996) A kölykök visszatérnek, (1995) Johnny Mnemonic - A jövő szökevénye, (1993) Szonatina, (1992) Nyár, csend, tenger, (1990) Forráspont, (1989) Az erőszakos zsaru, (1983) Boldog karácsonyt Mr. Lawrence!
Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Kitano_Takesi
http://hu.wikipedia.org/wiki/Kitano_Takesi
David Lynch (Missoula, Montana, USA, 1946. január 20. - ) Arany Pálma díjas amerikai filmrendező, filmproducer és vizuális művész. A Veszett a világ, a Radirfej, a Kék bársony és a Dűne című filmek rendezője, a Twin Peaks televíziós sorozat megalkotója.
Filmek:
Mozifilmek: (1977) Radírfej, (1980) Az elefántember, (1984) Dűne, (1986) Kék bársony, (1990) Veszett a világ, (1992) Twin Peaks - Tűz,jöjj velem! , (1997) Lost Highway - Útvesztőben, (1999) The Straight Story - Igaz történet, (2001) Mulholland Drive - A sötétség útja, (2006) Inland Empire
Rövidfilmek: Six Men Getting Sick (1966), Absurd Encounter with Fear (1967), Fictitious Anacin Commercial (1967), The Alphabet (1968), The Grandmother (1970), The Amputee (1974), The Cowboy and the Frenchman (1988), Industrial Symphony No. 1: The Dream of the Broken Hearted (1990), Premonitions Following an Evil Deed (1995), Darkened Room (2002), Ballerina (2006), Boat (2007), Bug Crawls (2007), Scissors (2008)
Filmjeinek jellegzetességei: kisvárosi hangulat, valamint a szürrealitáshoz, a titokhoz, a bizarr témákhoz való vonzalom.
Forrás 1: http://hu.wikipedia.org/wiki/David_Lynch
Forrás 2: http://kritikustomeg.org/szinesz.php?aid=1771
http://hu.wikipedia.org/wiki/David_Lynch
John Woo(Yusen Wu) hongkongi író/rendező (1946. május 1. - ) Kínában kezdte pályafutását, olyan (azóta már legendás) akciófilmekkel mint a Szebb holnap 1,2,3, A Bérgyilkos, vagy éppen A fegyverek istene. A '90-es évek elején lehetőséget kapott, hogy Amerikában rendezzen filmeket. Ezek hol nagyon sikeres, hol közepes akciófilmek voltak: Tökéletes célpont (1993), Rés a pajzson (1996), Ál/Arc (1997), M:I-2 (2000) stb.
John Woo-nak nehéz gyerekkora volt. A szülei szegények voltak. Woo-t már gyerekként érdekelte a filmkészítés, ezért nagyon sokat járt moziba édesanyjával együtt. Rendezésért való lelkesedése nem lombozódott le: a barátaival közösen csinálta a filmjeit, de ezek még nagyon gyerekcipőben jártak, mivel ezeket a filmeket lopott könyvtári könyvekkel és egy kölcsönkért felvevőgéppel készítette. A sikerre azonban még várnia kellett. 1969-ben lehetőséget kapott, hogy a Shaw Brothers Studios cégnél rendezőasszisztens legyen. 1973-tól már saját filmeket is rendezett. Ezek egyike volt a Fiatal sárkányok című produkció, ami végül nem került bemutatásra, mivel a szakértők túlságosan erőszakosnak találták. Ez nem tántorította el Woo-t attól, hogy megvalósítsa további terveit. 1976-ban a Halál keze című filmet forgatta, akkor találkozott Jackie Channel. A következő években többek között vígjátékokat rendezett, nem kis sikerrel.
A 80-as évek közepétől fordulópontot vett rendezői stílusa. Megteremtette a heroic bloodsheedet( hősies vérontás) alműfaját. Ennek első kiugróbb állomását a Szebb holnap (1986) című, vérrel átitatott, ólomzáporral megspékelt gengszterdráma képezi.A későbbi évek folyamán méginkább kiélezte káprázatosan eredeti stílusát.(A bérgyilkos (1989), Golyó a fejbe (1990), A fegyverek istene (1992).Ezeknek fő jellemzői: a keresztény szimbolika, a galambok használata, kimereveített képek valamint a rendkívüli lassított jelenetek.
Filmográfia: (1968)Accidentaly, (1976) A halál keze, (1978) Follow the Star, (1986) Szebb holnap, (1986) Heroes Shed no tears, (1987) Szebb holnap 2, (1989) A bérgyilkos, (1989) Just heroes, (1990) Golyó a fejbe, (1991) A vér nem válik vízzé, (1992) Fegyverek istene, (1993) Tökéletes célpont, (1996) Rés a pajzson, (1996) Leszámolás felsőfokon, (1997) Ál/arc, (1998) Blackjack, (2000) Mission Impossible 2, (2002) Hostage, (2002) A fegyveek szava, (2003) A felejtés bére, (2004) The Robinsons: Lost in Space, (2005) Isten bárányai, (2008) Red cliff
Forrás 1: http://hu.wikipedia.org/wiki/John_Woo
Forrás 2: http://kritikustomeg.org/szinesz.php?aid=5368
http://hu.wikipedia.org/wiki/John_Woo
Sir Alan William Parker (1944. február 14. - Islington,London): angol filmrendező, producer, forgatókönyvíró.
Életpályája: Szövegíróként kezdte pályáját egy londoni reklámcégnél, ám később kipróbálhatta rendezői tehetségét is. Mindkét téren sikeressé vált. Később mint rendező együtt dolgozik David Puttnammel (a nyolcvanas évek elején a Columbia filmstúdió vezetője), akivel közös vállalkozásba is kezdett. Eleinte reklámfilmeket forgatott, ám 1976-ban elkészült első játékfilmje is. Rendezett thrillert (Angyalszív), bohózatot (Promenád a gyönyörbe) és musicalt is (Evita), de akármilyen műfajjal is kísérletezett, következetesen megmaradt saját látásmódjához ragaszkodó filmművésznek.
Filmjei: Our Cissy (1974), Footsteps (1974), The Evacuees (1975), Bugsy Malone (1976), Éjféli expressz (1978), Hírnév (1980), Válás előtt (1982), Pink Floyd: A fal (1982), Madárka (1984), Angyalszív (1987), Lángoló Mississippi (1988), Gyertek el a mennyországba (1990), The Commitments (1991), Promenád a gyönyörbe (1994), Evita (1996), Angyal a lépcsőn (1999), David Gale élete (2003)
Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Alan_Parker
http://hu.wikipedia.org/wiki/Alan_Parker
David Cronenberg (Toronto, 1943. március 15. - ) kanadai filmrendező.
Torontói liberális zsidó családban nőtt fel. Anyja zongorista, apja újságíró volt. Bátyja jelmeztervező. A torontói egyetemen biokémiát hallgatott, majd átment az angol szakra. Első filmje a Stereo volt 1969-ben, melyben a művészfilm és sci-fi elemeit vegyítette. Horrorfilmjeit kormányzati alapokból finanszírozta, amely parlamenti vita tárgya lett Kanadában. Az Agyfürkészők című műve nagy sikert hozott, s a rendező megkapta élete legnagyobb költségvetését a Videodrome 1982-ben forgatott, ma már klasszikussá vált remekművére. A film nyugtalanító utópia a televíziós erőszakról és a reklám behatolásáról az emberi testbe. Bár a film nem ért el kasszasikert, Cronenberg nevét megismerte az amerikai filmipar. Ezt a kötetlen kapcsolatot tartja fel a mai napig Hollywooddal. Kanadában gyárt, de filmjei forgalmazását egy nagy amerikai forgalmazó cég intézi. Leggyakoribb ismertetőjegye: „ véres báró” ahogy elég gyakran nevezik.
Filmjei: Transfer (1966) From the Drain (1967) Stereo (1969) Programme X TV Sorozat (1970) (epizód: Secret Weapons) A jövő bűnei (1970) Tourettes (TV) (1971) The Victim (1974) A parazita gyilkosok (1975) Veszett (1977) Fast Company (1979) A fajzat (1979) Agyfürkészők (1981) Videodrome (1982) Holtsáv (1983) A légy (1986) Két test, egy lélek (1988) Meztelen ebéd (1991) Pillangó Úrfi (1993) Karambol (1996) eXistenZ (1999) Camera (2000) (rövidfilm) Pók (2002) Erőszakos múlt (2005) Eastern Promises - Gyilkos ígéretek (2007)
Kedvenc témái: orvostudomány, kísérletek, az emberi test lehetőségei, szexualitás
Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/David_Cronenberg
http://hu.wikipedia.org/wiki/David_Cronenberg
Martin Scorsese 1942. november 17-én született, a New York-i Queens-ben, Charles és Catherine Scorsese második gyermekeként. Súlyos asztmája miatt nem játszhatott a korabeli srácokkal, így idejének nagy részét otthon, illetve a moziban töltötte. Nem csoda hát, ha hamar a filmek megszállott rajongójává vált (különösen Michael Powell munkássága volt rá nagy hatással).Szüleivel hamarosan Little Italy szinte kizárólagosan szicíliaiak lakta részébe költözött, ahol az életet két erő formálta: az egyház és a bűnözők. E kettősség nagy hatással volt a rendezőre, kinek munkáiban visszatérő elem a vallás és a bűn kapcsolata. A szigorú katolikus nevelésben részesült fiú eredetileg papnak készült; szerencsére azonban rájött, hogy életét legfőbb szerelmének, a mozinak kell szentelnie: így beiratkozott a New York-i egyetem filmes szakára.
Válogatott filmjei (Rendezőként): Viharsziget (2010), Shine a Light (2008), A tégla (2006), No Direction Home: Bob Dylan - A Martin Scorsese Picture (2005), Aviátor (2004), New York bandái (2002), A holtak útja (1999), My Voyage to Italy (1999), Kundun (1997), Casino (1995), Ártatlanság kora (1993), A rettegés foka (1991), Nagymenők (1990), New York-i történetek (1989), Krisztus utolsó megkísértése (1988), A pénz színe (1986), Lidérces órák (1985), A komédia királya (1983), Dühöngő bika (1980), Az utolsó valtzer (1978), New York, New York (1977), Taxisofőr (1976), Alice már nem lakik itt (1974), Italianamerican (1974), Aljas utcák (1973), Boxcar Bertha (1972), Street Scenes (1970), Ki kopog az ajtómon (1967), The Big Shave (rövidfilm) (1967), Mit keres egy ilyen szép lány, egy olyan helyen mint ez? (1963)
Filmjeinek jellemzői: Témájukat az amerikai mítoszok adják, legyen szó vietnami hazatérőkről, maffiózókról vagy Krisztusról.
Forrás 1: http://hu.wikipedia.org/wiki/Martin_Scorsese
Forrás 2: http://ekultura.hu/latnivalo/eletrajz/cikk/2004-08-03/martin-scorsese-eletrajz
http://hu.wikipedia.org/wiki/Martin_Scorsese
Bernardo Bertolucci (Parma, 1940.március 16. - ) olasz filmrendező, forgatókönyvíró, költő. Édesapja a XX. század egyik legjelentősebb olasz költője, Attilio Bertolucci. Testvére, Giuseppe Bertolucci szintén filmrendező. Filmrendezői pályafutását a fiatal Bernardo Pier Paolo Pasolini támogatásával kezdte, de már első önálló filmjében megpróbált kikerülni Pasolini árnyékából. Világhírnevét elsősorban az 1970-es években készült, sokat vitatott, kereskedelmileg viszont sikeres alkotásainak köszönheti. Legismertebb műve az Oscar-díjakkal elhalmozott Az utolsó császár (1987). Szinte mindegyik filmje forgatókönyvének megírásában közreműködött.
Filmjei: (2003) Álmodozók, (2002) Tíz perc: cselló, (1998) Ostrom, (1996) Lopott szépség, (1993) A kis Buddha, (1990) Oltalmazó ég, (1989) 12 registi per 12 città, (1987) Az utolsó császár, (1984) L’Addio a Enrico Berlinguer, (1981) Egy nevetséges ember tragédiája, (1979) A Hold, (1976) Huszadik század, (1972) Utolsó tangó Párizsban, (1971) La salute è malata, (1970) A megalkuvó, (1970) Pókstratégia, (1969) Szerelem és düh, (1968) Partner, (1967) La via del petrolio, (1966) Il canale, (1964) Forradalom előtt, (1962) A kaszás
Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Bernardo_Bertolucci
http://hu.wikipedia.org/wiki/Bernardo_Bertolucci
Szabó István (teljes neve Szabó István Tamás) (1938. február 18.) magyar filmrendező. Mephisto című 1981-es filmje legjobb idegen nyelvű film kategóriában Oscar-díjat nyert.
Szülei orvosnak szánták, de ő 16 éves korától filmrendező akart lenni. Az orvosi egyetemre nem sikerült a felvételije, azonban első próbálkozásra bekerült a Színház- és Filmművészeti Főiskola (ma egyetem) filmrendező szakára, ahol 1961-ben végzett, Máriássy Félix osztályában, a tanársegéd Makk Károly volt. Osztálytársa volt Elek Judit, Huszárik Zoltán, Kézdi-Kovács Zsolt és Rózsa János. Első munkahelye a Híradó és Dokumentumfilmgyárban volt, ahol közvetlen felettese Nemeskürty István lett. Asszisztensként dolgozott. Már rövidfilmjeivel is feltűnést keltett. A lengyel és a francia új hullám (1960-as évek) hatására kibontakozott magyar új hullám egyik vezéregyénisége lett. A Balázs Béla Stúdiót 1958 decemberében alapították a Fészek klubban filmrendező társaival. Itt készült első filmje a Variációk egy témára is, amiben Szabó István személyiségének új vonásait lehetett felismerni. Művészi fejlődését döntően befolyásolta François Truffaut és Jean-Luc Godard. Hosszú távon Federico Fellini és Ingmar Bergman törekvéseit őrizte meg magában. 1985 óta egyetemi tanárként oktat a Filmművészeti Egyetemen. 1991 óta az Európai Filmművészeti Akadémia alelnöke.Filmjeiben kezdetben nemzedéke meghatározó élményeit dolgozta fel, később Kelet-Közép-Európa közelmúltja és jelene, annak politikai és morális problémái kerültek művei középpontjába. A magyar filmművészet európai hatású és rangú alkotóművésze. Állandó alkotótársa az Oscar-díjra jelölt Koltai Lajos operatőr.
Rendezőként és forgatókönyvíróként: A Hetedik napon (1959), Plakátragasztó (1960), Variációk egy témára (1961), Te (1963), Koncert (1963), Álmodozások kora (1964), Kresz-mese gyerekeknek (1965), Apa (1966), Kegyelet (1967), Szerelmesfilm (1970), Budapest, amiért szeretem (1971), Álom a házról (1972), Tűzoltó utca 25. (1973), Ősbemutató (1974) (tévéfilm), Budapesti mesék (1976), Várostérkép (1977), Bizalom (1980), Der Grüne Vogel (1980), Mephisto (1981), Levél apámhoz (1982) (tévéfilm), Katzenspiel (1983) (tévéfilm), Bali (1984), Redl ezredes (1985), Hanussen (1988), Találkozás Vénusszal (1991), Édes Emma, drága Böbe (1992), Offenbach titkai (1996) (tévéfilm), A napfény íze (1999), Szembesítés (2001), Tíz perc - cselló (2002), Csodálatos Júlia (2004), Rokonok (2006)
Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Szab%C3%B3_Istv%C3%A1n_(filmrendez%C5%91)
http://hu.wikipedia.org/wiki/Szab%C3%B3_Istv%C3%A1n_(filmrendez%C5%91)
Kisújszálláson született, egy nehéz sorsú kovácsmester nagyobbik fiaként, és itt járta ki az elemi iskolát is. A háború után egy zenetanár biztatására, anyja akaratából jelentkezett az akkor alakult békéstarhosi zeneiskolába: hegedűművész akart lenni.
Bár jól érezte magát a zeneiskolában, később mégis fellázadt a zene ellen: érettségi után előbb a jogi egyetemre jelentkezett, majd egy idő után átment a bölcsészkarra, de bölcsész tanulmányait sem fejezte be. Ekkoriban jelentek meg első versei; írásaiból, irodalmi segédmunkákból élt, a Fiatal Művészek Klubjának vezetője volt, majd 1968-tól 1971-ig a Magyar Televízió munkatársa, 1978-tól 1985-ig a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó főszerkesztője volt; azóta szabadfoglalkozású író.
A hatvanas évek közepén Kormos István biztatására fordult a gyermekirodalom felé, s ettől kezdve verseskötetei mellett egyre-másra jelentek meg gyermekregényei, mesekönyvei, verses meséi: eddig közel száz kötete jelent meg itthon és külföldön. Olyan halhatatlan mesefigurákat teremtett meg az elmúlt negyven évben, mint például Mirr-Murr, Pom-pom, vagy Süsü, a sárkány. Ezeket a figurákat a gyerekek főként rajz- és bábfilmekből ismerhették meg, több ifjúsági regényéből pedig sikeres tévéfilm készült. 1975-ben a hollywoodi X. televíziós fesztiválon a Keménykalap és krumpliorr című játékfilm megkapta a fesztivál nagydíját és Az Év Legjobb Gyermekfilmje címet is.
Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Csuk%C3%A1s_Istv%C3%A1n
http://hu.wikipedia.org/wiki/Csuk%C3%A1s_Istv%C3%A1n
A ritmikus gimnasztika kizárólag női sportág. Versenysporttá szervezése művészi torna néven, a Szovjetunióban kezdődött meg 1936-ban. A magyar csapat legnagyobb sikerét 1956-ban a Melbourne-i Olimpián érte el, aranyérmet nyertek az akkor még szertorna keretein belül szervezett versenyen. Ritmikus Sportgimnasztika elnevezést az 1973-as Rotterdami Világbajnokság után vette fel a sportág. Olimpián a sportág 1984-ben szerepelt egyéniben, majd 1996-tól az együttes kéziszercsapatok versenye is felkerült az olimpia műsorára. Nagy meglepetésre az első olimpiai aranyérmet a kanadai Lori Fung nyerte el. A méltán népszerű RSG (ritmikus sportgimnasztika), az 1998-as évtől kezdődően ritmikus gimnasztika néven szerepel. Célja a magasrendű mozgáskoordináció megteremtése, öt különböző kéziszer – labda, kötél, karika, buzogány, szalag – használatával. 1999-ben hazánk nagy sikerű Európa –bajnokságot rendezett.
Forrás: http://www.lbseconet.hu/rsg/rsgtori.htm
http://www.lbseconet.hu/rsg/rsgtori.htm
A ritmikus gimnasztika kizárólag női sportág. Versenysporttá szervezése művészi torna néven, a Szovjetunióban kezdődött meg 1936-ban. A magyar csapat legnagyobb sikerét 1956-ban a Melbourne-i Olimpián érte el, aranyérmet nyertek az akkor még szertorna keretein belül szervezett versenyen. Ritmikus Sportgimnasztika elnevezést az 1973-as Rotterdami Világbajnokság után vette fel a sportág. Olimpián a sportág 1984-ben szerepelt egyéniben, majd 1996-tól az együttes kéziszercsapatok versenye is felkerült az olimpia műsorára. Nagy meglepetésre az első olimpiai aranyérmet a kanadai Lori Fung nyerte el. A méltán népszerű RSG (ritmikus sportgimnasztika), az 1998-as évtől kezdődően ritmikus gimnasztika néven szerepel. Célja a magasrendű mozgáskoordináció megteremtése, öt különböző kéziszer – labda, kötél, karika, buzogány, szalag – használatával. 1999-ben hazánk nagy sikerű Európa –bajnokságot rendezett.
Forrás: http://www.lbseconet.hu/rsg/rsgtori.htm
http://www.lbseconet.hu/rsg/rsgtori.htm
A Tolna megyei Alsó-Rácegrespusztán nevelkedett, a családja 1951-ig élt itt. Apja, Lázár István, uradalmi ügyintéző volt, édesanyja Pentz Etelka. Felsőrácegresre járt át iskolába, majd Sárszentlőrincre. Tízéves korában a székesfehérvári ciszter gimnáziumba iratták, de amikor 1948-ban államosították az iskolát, hazahívták és egy öreg tanár magántanítványa lett Sárszentlőrincen.
1950 októberétől Szekszárdra járt középiskolába, a Garay János Gimnáziumba. Ide apja származása miatt nem akarták felvenni, egy élsportoló rokon közbenjárására sikerült mégis. Szüleit, akik a földosztással szegényebbek lettek, mint a környék lakói, mégis osztályidegennek számítottak, 1951-ben kitették a szolgálati lakásból. Tüskéspusztára költöztek.
Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/L%C3%A1z%C3%A1r_Ervin
http://hu.wikipedia.org/wiki/L%C3%A1z%C3%A1r_Ervin
Roman Polanski (1933. augusztus 18.) lengyel színész, film- és színházi rendező, forgatókönyvíró.
Ryszard Polański (eredeti nevén Ryszard Liebling) zsidó apa és Bula Polańska (született Katz) - anyai ágon római katolikus, apai ágon zsidó anya - gyermekeként Párizsban született, eredeti neve Rajmund Liebling. 1937-ben a család visszaköltözött Lengyelországba, ahol a többi lengyel zsidóhoz hasonlóan náci fogságba kerültek. Édesanyja egy koncentrációs táborban halt meg, maga Polański megszökött a krakkói gettóból és lengyeleknél bujkált. Először a volt házmesterüknél, később - amikor nagyon veszélyessé vált a bujkálás Krakkóban - egy lengyel parasztcsaládnál.Ezek az emlékek is tükröződnek az általa rendezett A zongorista című filmben (2002). A háború után Polański már 12 évesen rádiós színész lett, 14 éves korától színházban játszott. Hamarosan országos hírű személyiséggé vált. 21 éves korában kapta meg az első jelentős filmszerepét Andrzej Wajda A mi nemzedékünk című filmjében, és ugyanebben az évben vették fel a lódzi filmművészeti főiskolára, ahol 1959-ben diplomázott.
Filmjei (Rendezőként): Twist Olivér (2005), A zongorista (2002), A kilencedik kapu (1999), A halál és a lányka (1994), Keserű méz (1992), Őrület (1988), Kalózok (1986), Egy tiszta nő (1979), A bérlő (1976), Kínai negyed (1974), Micsoda? (1973), Macbeth (1971), Rosemary gyermeke (1968), Vámpírok bálja (1967), Zsákutca (1966), Iszonyat (1965), Gyémánt nyakék (1964), Kés a vízben (1962), Emlősök (1962), A kövér és a sovány (1961), Amikor az angyalok hullnak (1959), Lámpa (1959), Két férfi szekrénnyel (1958), Gyilkosság (1957), Szétverjük a mulatságot (1957), Fogas mosoly (1957), Bicikli (1955)
Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Roman_Pola%C5%84ski
http://hu.wikipedia.org/wiki/Roman_Pola%C5%84ski
Miloš Forman (eredetileg Jan Tomáš Forman) (Čáslav, Csehszlovákia, 1932. február 18. - ), New York-ban élő cseh filmrendező, színész és forgatókönyvíró.
Igen fiatalon elárvult, mert a szüleit megölték az auschwitzi koncentrációs táborban, a cseh ellenállásban való részvételük miatt. A háború után Miloš a Poděbrady város iskolájába járt, ahol iskolatársa volt Václav Havel is. Később filmrendezést tanult a prágai filmművészeti iskolában. A Varsói Szerződés csehszlovákiai invázióját követően, 1968-ban az Egyesült Államokba emigrált.A kezdeti nehézségek ellenére új hazájában is rendezni kezdett, és első sikerét Ken Kesey Száll a kakukk fészkére regényének filmadaptációjával érte el 1975-ben: 5 Oscar-díjat kapott, köztük a rendezésért járót is. Másik nagy sikerű filmje az Amadeus, amely 8 Oscart kapott 1984-ben.
Művei: (1960) Laterna magica II, (1963) Meghallgatás, (1963) Kdyby ty muziky nebyly, (1964) Fekete Péter, (1965) Egy szöszi szerelme, (1967) Tűz van, babám!, (1971) Elszakadás, (1973) Így látták ők - dokumentumfilm, (1975) Száll a kakukk fészkére, (1979) Hair, (1981) Ragtime, (1984) Amadeus, (1989) Valmont, (1996) Larry Flynt, a provokátor, (1999) Ember a Holdon, (2006) Goya kísértetei
Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Milo%C5%A1_Forman
http://hu.wikipedia.org/wiki/Milo%C5%A1_Forman
Csoóri 1930-ban született Zámolyon, református parasztcsaládban. 1950-ben érettségizett a Pápai Református Kollégiumban, majd az ELTE Orosz Intézetében tanult, de tanulmányait, betegsége miatt, félbehagyta. Különböző újságoknál és folyóiratoknál dolgozott, így 1953-54-ben az Irodalmi Újság munkatársa, 1955-től 56-ig az Új Hang versrovat-szerkesztője. 1956 után egy ideig nem talált munkát, majd az 1960- as évek elején a Budapesti Műszaki Egyetem újságjának szerkesztői munkatársa, 1968-tól 1988-ig a MAFILM dramaturgja.
A hatalom hamar észrevette, hogy Csoóri nem tartozik feltétlen hívei közé. Írásaiban kritizálta a diktatúra személyiség- és társadalomromboló hatását, különös tekintettel a vidéki emberek sorsára. Gyakran volt megfigyelés és szilencium alatt, néha évekig. Nem kaphatott komolyabb elismerést, díjakat. Budapesten élt, ahol a Belvárosi kávéházban jöttek össze barátaival, többek között Jancsó Miklóssal, Orbán Ottóval, Konrád Györggyel, Kósa Ferenccel. Költészete az 1960-as évekre forrott ki igazán. A Kádár-kor ellenzékének egyik legmarkánsabb képviselőjévé vált. Első versei 1953-ban jelentek meg, nagy feltűnést keltve a Rákosi-korszakot bíráló hangvételükkel. Ezekben valamint első kötetében (Felröppen a madár, 1954) még leginkább Petőfi realista közéletiségét követte.
Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Cso%C3%B3ri_S%C3%A1ndor
http://hu.wikipedia.org/wiki/Cso%C3%B3ri_S%C3%A1ndor
Sergio Leone (Róma, 1929. január 3. - Róma, 1989. április 30.) az egyik legismertebb olasz filmrendező a világon. A spagettiwestern nagy úttörője, olyan vadnyugati filmek kapcsolódnak életművéhez, melyek mára fogalommá váltak. Ilyenek az Egy maréknyi dollárért, Pár dollárral többért, A Jó, a Rossz és a Csúf és a Volt egyszer egy Vadnyugat, mely a leghíresebb western is egyben. Ezekben a filmekben Leone neve szinte elválaszthatatlanul összeforrt Ennio Morricone nevével.
Édesapja Roberto Roberti (eredeti nevén Vicenzo Leone) rendező volt, míg édesanyja színész, a Bice Waleran néven futó Edvige Valcarenghi. A filmes szakmában már tizennyolc éves korában kivette a részét.Az 1950-es években mint forgatókönyvíró tevékenykedett, s a Cinecittà studióban dolgozott. Aszisztensként közreműködött amerikai produkcióban, melyeket részben Olaszország területén forgattak, így például a Ben-Hur forgatásán is dolgozott.
Jelentősége a western terén: Leone 1964-ben lépett a tettek mezejére, amikor leforgatta az Egy maroknyi dollárért c. westernt. Először még ő sem bízott abban, hogy filmjének sikere lesz.Leone egyáltalán nem akarta utánozni az amerikai westerneket, ő egy egészen új stílust alkotott, ami mögött valós dolgok is állnak. Az amerikai vadnyugati filmekben két különböző jellem tűnik fel, a makulátlan jó és a velejéig romlott gonosz. Leone westernjeiben ezzel szemben piszkos hősök a pozitív figurák, akik rovott múltúak, olykor nagyon kétszínűek, ezért nem egyértelmű néha, hogy voltaképp melyik oldalon állnak. Viszont a valóságban a régi vadnyugat nagy alakjai sem voltak igazi hősök, hanem közönséges bűnözők, mint Jesse James, akit az utókorban, az idealizált, hamis képet mutató vadnyugati elbeszélések, balladák és miegyéb más történetek hetyke, bátor és tiszta emberként ábrázolnak, amikor valójában közönséges gyilkos volt.Leone ezt a keserű valóságot igyekezett visszaadni filmjeiben, de részben merített hazája krimijeiből is.Nincsenek festői tájak, hanem kopár vidékek, ahol az ököljog a törvény, a légkör nyomasztó és bizonytalan.Sergio Leone tulajdonképpen úgy a makaróniwestern atyja, hogy ő alkotta meg a olasz western sablonját. Az Egy maréknyi dollárért légköre is gyakorlatilag minden olasz vadnyugati filmben ott van. Visszatérő téma a bosszú, a pénzszerzés, a véres csetepaték. Maga a főhős megverése, vagy megalázása sem ritka.Az Egy maroknyi dollárért főhőse Clint Eastwood voltaképp ezzel a filmmel vált világhírűvé. A siker miatt több filmvállalat arra ösztönözte Leonét, hogy készítsen folytatást. 1965-ben ismét Eastwooddal a főszerepben leforgatta a Pár dollárral többért c. spagettiwesternt, amit ugyancsak Spanyolországban készítettek, akárcsak az előzőt, s itt is Moriccone komponálta a zenét. A látványos siker során egy harmadik filmalkotásra is sor került A Jó, a Rossz, a Csúf-ra, ahol az előző film egyik főszereplőjét, Lee Van Cleefet most az antihős bőrében láthatta a nézőközönség.Ezekkel a filmekkel egy kört húzott maga köré Leone, az ún. dollár-trilógiát, ugyanis mindhárom filmben a szereplők előtt elsődleges szempont a pénz volt.Nem mindenütt fogadták üdvözléssel Leone westernjeit. Elsősorban az erőszakosság miatt érték kemény kritikák. Leone azzal magyarázta mindezt, hogy a Vadnyugat is valójában egy erőszakos, véres világ volt, amelyet nem igazán realisztikusan mutatnak be az amerikai westernek. A szereplők is egyszerű, erőszakos emberek, akik minél több pénzt akarnak szerezni, s ördögi terveket kovácsolnak társaik kijátsszására. Leone westernjeit egyfajta szatíra gyanánt is szánta az amerikai westernekkel szemben és valójában nem akart egy új stílust, vagy műfajt teremteni, de mégis az lett belőle.
Rendezései: 1961: A rodoszi kolosszus, 1964: Egy maréknyi dollárért, 1965: Pár dollárral többért, 1966: A Jó, a Rossz és a Csúf, 1968 Volt egyszer egy Vadnyugat, 1971: Egy marék dinamit, 1973: Nevem: Senki, 1975: Egy zseni, két haver, egy balek, 1984: Volt egyszer egy Amerika
Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Sergio_Leone
http://hu.wikipedia.org/wiki/Sergio_Leone
Zsidó vallású családból való. 14 éves korában (1944) megjárta Auschwitzot, majd Buchenwaldot, ahonnan a lágerek felszabadítása után 1945-ben tért haza. 1948-ban érettségizett Budapesten. 1948–1950 között a Világosság, majd az Esti Budapest munkatársa. 1951-ben gyári munkás, 1951-től 1953-ig a Kohó- és Gépipari Minisztérium sajtóosztályának munkatársa, 1953-tól szabadfoglalkozású író és műfordító.
2002-ben előbb a romániai és az európai vezetőknek címzett nyílt levélben, majd a Frankfurter Allgemeine Zeitungban megjelent cikkben követelte a kolozsvári Babeş-Bolyai Egyetemen a magyar nyelvű szakok indítását. A február 22-én „Ceauşescu tanintézete” címmel megjelent írásban az egyetemet többek között a „nemzeti-szocialista éra maradványának” titulálta. Romániában széles körű lejáratókampány indult ellene emiatt, illetve az egyetem vezetője, Andrei Marga perrel fenyegette meg. Marga később elállt szándékától, mikor kiderült, Kertész csupán aláírója volt a Tudományegyetemet bíráló, 76 neves (köztük több Nobel-díjas) tudós, író által aláírt levélnek, illetve cikknek. Utóbbiban a nagyobb hatás kedvéért emelte ki Kertészt a „valódi” szerző, Reinhardt Olt.
Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Kert%C3%A9sz_Imre
http://hu.wikipedia.org/wiki/Kert%C3%A9sz_Imre
Stanley Kubrick (USA, New York, Bronx, 1928. július 26. - 1999. március 7.) amerikai filmrendező és producer, akit a 20. század második felének egyik nagy hatású és innovatív filmkészítőjeként tartanak számon. Kubrick filmjeire, melyeknek többségét irodalmi művekből adaptálta, az újító technikai megoldások, eredeti történetmesélés és szellemesség jellemző.
Filmográfia: A küzdelem napja (1951), A repülő lelkész (1951), Tengerészek (1953), Félelem és vágy (1953), A gyilkos csókja (1955), Gyilkosság (1956), A dicsőség ösvényei (1958), Spartacus (1960), Lolita (1962), Dr. Strangelove (1964), 2001: Űrodüsszeia (1968), Mechanikus narancs (1971), Barry Lyndon (1975), Ragyogás (1980), Acéllövedék (1987), Tágra zárt szemek (1999)
Filmjeinek sajátosságai: Filmjeiben gyakran használt hosszú, perceken át tartó snitteket, legtöbbször "kocsizó" kameramozgással, amint végighaladunk egy jellegzetes belső téren (például a Ragyogás szállodája, a 2001: Űrodüsszeia űrhajója vagy a Dicsőség ösvényei lövészárkai).
Első két filmjétől eltekintve - minden alkotását regény vagy irodalmi alapanyag alapján forgatta, általában tartalmilag igencsak eltérve az eredeti műtől.
Filmjeiben gyakran használt narrátort (vagy insert feliratokat).
A 2001: Űrodüsszeiától kezdve Kubrick egyetlen filmjéhez sem készíttetett eredeti zenét, hanem már létező zeneműveket használt fel. (Legtöbbször komolyzenét, illetve az Acéllövedék esetében rockzenét.)
Minden filmje végén (még jóval ennek a divatnak elmúlta után is) használta a "The End" feliratot.
Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Stanley_Kubrick
http://hu.wikipedia.org/wiki/Stanley_Kubrick
A sznúker (vagy eredeti alakjában snooker) a biliárd játék egyik fajtája.
A játékot olyan különösen nagy, téglalap alakú asztalon játsszák, aminek sarkaiban és a két hosszú oldal közepén egy-egy lyuk van. A huszonkét golyó közül mindig a fehéret kell lökni (és ez az egyetlen olyan, amely soha nem eshet le). A 15 piros golyó egy-egy pontot ér, a hat „színes” pedig kettőtől hétig:
sárga (2 pont),
zöld (3 pont),
barna (4 pont),
kék (5 pont),
rózsaszín (6 pont),
fekete (7 pont).
A játékot „frame”-ekre játsszák, aki több pontot ér el egy frame-en belül, az nyeri a frame-et. Egy mérkőzés előre meghatározott számú frame-ből áll. (Ha valaki már több, mint a felét megnyerte,akkor a meccs is az övé, tehát ekkor az egyenes kieséses versenyeken itt abbahagyják a küzdelmet, de ritkán előfordul, hogy körmérkőzéses versenyt rendeznek, és ott a framearány is számít.)
Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Snooker
http://hu.wikipedia.org/wiki/Snooker
Mezőségi szegényparaszti családból származott. A nagyenyedi református kollégium, majd a kolozsvári református gimnázium diákja volt. Első írását 18 éves korában közölte a kolozsvári Világosság című lap, Levél egy román barátomhoz címmel.
1949-ig Kolozsváron a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskola rendező szakos hallgatója volt, majd tanulmányait megszakítva a Falvak Népe című hetilap főszerkesztője lett. 1951-ben Bukarestbe költözött, mivel a szerkesztőséget oda helyezték át. Nem tudott azonosulni az ötvenes évek politikai viszonyaival ezért 1954-ben lemondott állásáról és Marosvásárhelyre költözött, ahol 1989-ig helyi lapok főszerkesztői pozícióját töltötte be.
1965-1977 között parlamenti képviselő, 1974-1982 közt a Romániai Írószövetség alelnöke volt. 1980-tól kezdve a Ceauşescu-rezsim betiltotta műveinek kiadását és színdarabjainak bemutatását, ezért 1980 és 1990 között csak Magyarországon tudott publikálni. Ebben az időszakban ő és családja a hatalom és a Securitate folyamatos zaklatásainak voltak kitéve. 1990-ben a marosvásárhelyi fekete március idején a magyarok és románok között kitört etnikai zavargások során veszítette el egyik szeme világát.
Több tucatnyi magas színvonalú prózai és drámai műve a jelenkori magyar írók élvonalába emelte. 1998-ban a Digitális Irodalmi Akadémia egyik alapító tagja volt.
Életének 80. évében, 2006. szeptember 30-án, hosszan tartó betegség után melanomában hunyt el. A marosvásárhelyi vártemplomban volt felravatalozva teste, majd a református temetőben helyezték el.
Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/S%C3%BCt%C5%91_Andr%C3%A1s
http://hu.wikipedia.org/wiki/S%C3%BCt%C5%91_Andr%C3%A1s
Első munkahelyén 1950–tól 1953-ig dolgozott: a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium tankönyvosztályának főelőadója volt, majd 1953–1957-ig az Ifjúsági (később Móra) Könyvkiadó lektora lett, majd főszerkesztője. Sokáig dolgozott ebben a munkakörben, 1964–től egészen 1987-ig. Eközben a Minerva Kiadó szerkesztői munkakörét is ellátta 1981–1982-ben. 1987-ben vonult nyugdíjba, de továbbra is munkatársa, igazgatósági tagja volt a Móra Kiadónak. 1999-től a Hölgyvilág című hetilapban is jelentek meg írásai.
1978-tól, megalakulásától 1995-ig elnöke volt az IBBY (Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa) magyar bizottságának. Elnökségi tagja volt az UNICEF Magyar Bizottságának, 1991-től elnöke volt a Staféta Alapítvány kuratóriumának (a hátrányos helyzetű gyerekek továbbtanulásának biztosításáért), 1996-tól elnöke volt az Írószövetség Gyermekirodalmi szakosztályának.
2003. július 14-én hunyt el.
Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Janikovszky_%C3%89va
http://hu.wikipedia.org/wiki/Janikovszky_%C3%89va
Robert Bernard Altman (Kansas City, Missouri, USA, 1925. február 20. - Los Angeles, Kalifornia, USA, 2006. november 20.) amerikai filmrendező, író, producer, forgatókönyvíró
Élete: Főiskolai tanulmányait a Missouri Egyetem Mérnöki Karán végezte.A második világháború idején (1939-1945) pilóta volt. 1946-1955 között Kansas Cityben a Calvyn Company munkatársa volt. 1956-tól készített játékfilmeket. 1974-ben Lion's Gate Corporation néven saját céget alapított. 2006. november 20.-án hunyt el Los Angelesben.
Egyedi látásmód és ennek érelmében egyedi életpálya jellemzi. Hollywoodtól többé-kevésbé távol tartotta magát, nem akart a tömegtermelés áldozata lenni. Sokáig csak a televízió számára dolgozott.. Altman 45 éves korában még nem tudott semmi maradandót felmutatni. Ekkor kapta meg a MASH forgatókönyvét, mely óriási siker lett. A 80-as években kiábrándult Hollywoodból és megalapította saját produkciós irodáját. Ekkor is forgatott, filmjei azonban elmaradnak korábbi alkotásaitól. A 90-es években két jelentős alkotással rukkolt elő: A játékos és a Rövidre vágva világsiker lett. Altman legnagyobb dilemmája a filmművészet és az üzleti tömegtermelés között feszülő ellentét
Rendezései: Fiatalkorú bűnözők (1956), Áldozatok (1957), A James Dean legenda (1957), Visszaszámlálás (1968), Az a hideg nap a parkban (1969), MASH (1970), Brewster McCloud (1971), McCabe és Mrs. Miller (1972), Képek (1972), A hosszú búcsú (1973), Tolvajok, mint mi (1974), Kaliforniai pókerparti (1974), Nashville (1975), Buffalo Bill és az indiánok (1976), Három nő (1977), Esküvő (1978), Kvintett (1979), Egy tökéletes pár (1979), Egészség (1979), Popeye (1980), Jöjj vissza, Jimmy Dean (1982), Ejtőernyősök (1983), Titkos méltóság (1984), Szerelem bolondjai (1985), Tökéletes kezelés (1986), Nyári dili (1987), Ária (1987), Alapozások (1987), Tanner '88 - a sötét ló (1989), Vincent és Theo (1989), A játékos (1992), Rövidre vágva (1993), Pret-a-porter - Divatdiktátorok (1994), Kansas City (1995), Démoni csapda (1997), Cuki hagyatéka (1999), Dr. T. és a nők (2000), Gosford Park (2001), Balettársulat (2003), Az utolsó adás (2006)
Forrás 1: http://hu.wikipedia.org/wiki/Robert_Altman
Forrás 2: http://port.hu/filmrendezoi_portrek:_robert_altman_the_directors/pls/fi/films.film_page?i_film_id=69308&i_city_id=3372&i_county_id=-1&i_topic_id=1
http://hu.wikipedia.org/wiki/Robert_Altman
Arthur Penn (Egyesült Államok, Pennsylvania, Philadelphia, 1922. szeptember 27. - ) amerikai filmrendező és filmproducer. Az 1950-es évek első felében kezdett rendezni, először a televízió számára. Dolgozott színházi rendezőként is. Az 1960-as évek elejétől főleg mozifilmeket forgatott, de nem tartozott a különösen termékeny alkotók közé. Legismertebb alkotása a jelentős szakmai és kiugró közönségsikert elért Bonnie és Clyde (1967), de ezen kívül is több figyelemre méltó film fűződik a nevéhez.
Filmjei: (2001) 100 Centre Street, (1996) A vallatás, (1995) Lumière és társai, (1993) The Portrait, (1989) Pennt és Tellert meg kell ölni, (1987) Csapdában, (1985) Célpont, 1981 Georgia barátai, 1976 A Missouri fejvadász, 1975 Éjszakai lépések, 1973 Így látták, 1970 Kis nagy ember, 1969 Alice étterme, 1968 Flesh and Blood, 1967 Bonnie és Clyde, 1966 Az üldözők, 1965 Mickey az ász, 1964 A vonat (nem szerepel a stáblistán), 1962 A csodatevő, 1958 Balkezes pisztolyhős, 1957-1958 Playhouse 90, 1955-1956 Playwrights, 1954-1955 Producers Showcase, 1954-1955 Goodyear Television Playhouse, 1954 The Philco Television Playhouse, 1953 The Gulf Playhouse
Forrás 1: http://hu.wikipedia.org/wiki/Arthur_Penn
http://hu.wikipedia.org/wiki/Arthur_Penn
Olasz filmrendező és forgatókönyvíró, a filmtörténet egyik legnagyobb alakja. Apja ügyvédnek szánta, őt azonban az újságírás vonzotta. Firenzében, majd Rómában képregényeket rajzolt, különböző szerkesztőségekben dolgozott. A háború végéig több forgatókönyv társszerzője. A II. világháború után az olasz filmművészetben kibontakozott egy új irányzat, a neorealizmus. Ezen az úton elindulva találta meg Fellini saját, senkivel össze nem téveszthető stílusát: a szánalom, a megértés, az együttérzés még neorealista, a költői emelkedettség, a groteszk humor, a miszticizmus azonban már egy másik út. Fellini filmjeiben a valóság, az emlékek és az álmok sajátos módon olvadnak eggyé. Művei az emberi kiszolgáltatottságot, képmutatást, ostobaságot és kisszerűséget szeretetteli, gyakran harsány humorral jelenítik meg. Talán nincs is még egy olyan rendező a filmvilágban, akinek alkotásai annyi személyes élményből és emlékből épülnének fel, mint Fellinié.
Rendezései: (1950) A varieté fényei, 1951 A fehér sejk, 1953 A bikaborjak, 1953 Szerelem a városban, 1954 Országúton, 1955 Szélhámosok, 1957 Cabiria éjszakái, 1960 Az édes élet, 1962 Boccaccio '70 („fél” film), 1963 8 és ½, 1965 Júlia és a szellemek, 1968 Különleges történetek, 1969 Egy rendező feljegyzései, 1969 Fellini-Satyricon, 1970 Bohócok, 1972 Fellini-Róma, 1973 Amarcord, 1976 Fellini-Casanova, 1979 Zenekari próba, 1980 A nők városa, 1983 És a hajó megy, 1986 Ginger és Fred, 1987 Interjú, 1990 A Hold hangja
Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Federico_Fellini
http://www.literatura.hu/tarlat/fellini/federico_fellini.htm
http://hu.wikipedia.org/wiki/Federico_Fellini
Szülővárosában, a mostani Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziumában[2] (akkor Dóczi Leánynevelõ Intézet) tanult, itt érettségizett 1935-ben; 1940-ben a debreceni egyetemen kapott latin–magyar szakos tanári és bölcsészdoktori diplomát. A helyi Református Leányiskolában, majd Hódmezővásárhelyen tanított 1945-ig, amikor a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa lett. Az 1940-es években tanít Páhi (Bács-Kiskun megye) községben rövid ideig. 1949-ben megkapta a Baumgarten-díjat, de még abban az évben visszavonták tőle és állásából is elbocsátották; egészen 1958-ig nem publikálhatott. Ebben az időben általános iskolai tanárként dolgozott.
Az eredetileg költőként induló Szabó Magda 1958 után már regény- és drámaíróként tért vissza. A Freskó és Az őz című regények hozták meg számára az országos ismertséget. Ettől fogva szabadfoglalkozású íróként élt. Számos önéletrajzi ihletésű regényt írt, az Ókút, a Régimódi történet és a Für Elise saját és szülei gyermekkorát valamint a 20. század elejének Debrecenjét mutatja be. Sok írása foglalkozik női sorsokkal és kapcsolataikkal, például a Danaida vagy a Pilátus.
Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Szab%C3%B3_Magda
http://hu.wikipedia.org/wiki/Szab%C3%B3_Magda
George Orson Welles (Kenosha, Wisconsin, USA, 1915. május 6. - Los Angeles, Kalifornia, USA, 1985. október 10.) rádiós, színész, színházi és filmrendező, a huszadik század első felének talán legkülönösebb közéleti figurája az Egyesült Államokban. A köztudatba elsősorban két korszakalkotó alkotása, egy 1938-as rádión sugárzott felolvasás, majd egy 1941-ben forgatott mozifilm emelte.
Válogatott filmográfia:
Rendezései: Hearts of Age (1934), Too Much Johnson (1938), Aranypolgár (Citizen Kane) (1941), The Magnificent Ambersons (1942), The Stranger (1946), The Lady from Shanghai (1947), Macbeth (1948), Othello (1952), Mr. Arkadin (aka Confidential Report) (1955), Touch of Evil (1958), The Trial (1962), Chimes at Midnight (1965), The Immortal Story (1968), The Deep (1970), The Other Side of the Wind (1970-76), F for Fake (aka Vérités et mensonges) (1974)
Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Orson_Welles
http://hu.wikipedia.org/wiki/Orson_Welles
Édesapja, id. Weöres Sándor hivatásos katona, huszártiszt, földbirtokos volt, édesanyja, Blaskovich Mária nagyszebeni, gazdag szerb polgárcsaládból származott.
A pápai evangélikus elemi iskolában kezdte meg, majd a csöngei evangélikus elemi iskolában (1919-1923) folytatta tanulmányait. Csöngén azonban rossz egészségi állapota miatt hamarosan magántanuló lett, az elemi iskolát így végezte el. 1924-ben beiratkozott a szombathelyi Reálgimnáziumba, ebben az időszakban Pável Ágoston kosztos diákja volt, és Pávellel a későbbiekben is fennmaradt atyai jó viszonya. 1928 júliusában a szombathelyi Hír közölte első novelláját (Egyszer régen...), ősszel négy verse jelent meg az Erőben. Elküldte első verseit Osvát Ernőnek, a Nyugat szerkesztőjének is, aki kedvezően fogadta őket. 1929-ben, a hatodik osztályból még bizonyítványosztás előtt kimaradt, attól félve, hogy úgyis megbuktatják. 1929 nyarán felkereste Kosztolányi Dezsőt a Logodi utcában, valamint személyesen is kapcsolatba került Babits Mihállyal. Még ebben az évben átment Győrbe, ahol magántanulóként újra el kellett végeznie a hatodik osztályt, s ettől kezdve már nyilvános, rendes tanulóként folytatta tanulmányait. 1931-től Sopronban tanult, ahol 1932 júniusában érettségizett. 1931 végen néhány versét elküldte Babitsnak, aki a Nyugat 15–16. számában kinyomtatta Hajnal című versét (amelyet Weöres 1934-ben Cselédlányok címmel vett fel első kötetébe). 1931 telén két újabb verset (Jajgatás, Kicsinyesek) is megjelentetett, 1941-ig, a folyóirat fennállásáig pedig összesen 64-et.
Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/We%C3%B6res_S%C3%A1ndor
http://hu.wikipedia.org/wiki/We%C3%B6res_S%C3%A1ndor
Balogh János (Nagybocskó, 1913. február 19. – 2002. augusztus 15.) zoológus, ökológus, egyetemi tanár, az MTA tagja. A nemzetközi zoológia és ökológia kiemelkedő személyisége, a zoocönológiai és trópusi ökológiai kutatások hazai elindítója.
Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Balogh_J%C3%A1nos_(biol%C3%B3gus)
Rádió műsorok: http://baloghjanos.esmisitioweb.com/m/let%F6ltes
http://hu.wikipedia.org/wiki/Balogh_J%C3%A1nos_(biol%C3%B3gus)
Örkény jómódú zsidó polgárcsaládban született a tízes évek elején. Édesanyja Pető Margit, édesapja Örkény Hugó patikus. 1930-ban érettségizett a Piarista Gimnáziumban, majd a Műegyetem vegyészmérnöki karára iratkozott be. 1932-ben átiratkozott gyógyszerész szakra, ahol le is diplomázott 1934-ben.
1937-ben került kapcsolatba a Szép Szó körével, majd Londonba, Párizsba utazott, ahol alkalmi munkákból élt. 1940-ben tért vissza Budapestre, ahol befejezte műegyetemi tanulmányait, s 1941-ben diplomázott mint vegyészmérnök.
A világháborúban munkaszolgálatos volt a Donnál, majd hadifogságba esett, s csak 1946-ban térhetett haza.
1949-től az Ifjúsági Színház, 1951-től a Magyar Néphadsereg Színházának dramaturgja volt. 1954-től a Szépirodalmi Kiadó lektoraként dolgozott, 1958 és 1963 között az 1956-os forradalomban való részvétele miatt publikációs tilalmat róttak ki rá – ez idő alatt az Egyesült Gyógyszergyárban (ma Egis Gyógyszergyár) dolgozott vegyészmérnökként.
Az ötvenes években ismerkedett meg Radnóti Zsuzsával, akivel 1965-ben kötött házasságot.
József Attila-díjjal jutalmazták 1955-ben és 1967-ben. 1969-ben Párizsban elnyerte a Fekete Humor Nagydíját. 1973-ban Kossuth-díjat kapott.
1979-ben végzetes kór támadta meg, de még halálos ágyán is dolgozott.
Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%96rk%C3%A9ny_Istv%C3%A1n
http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%96rk%C3%A9ny_Istv%C3%A1n
Budapesten született zsidó polgári családban. Édesapja Faludy Jenő, vegyész, édesanyja Bieringer Erzsébet Katalin volt. 1928-ban érettségizett a fasori Evangélikus Főgimnáziumban. Ezután a bécsi (1928-1930), a berlini (1930-1931), a párizsi (1932), és a grazi (1932-1933) egyetemen tanult. 1933-1934-ben katonai szolgálatot teljesített zászlósi rendfokozatban, amelytől később megfosztották. 1937-ben jelentette meg a Villon-átköltéseket, mely jó időre meg is határozta pályáját.
1938-ban elhagyta Magyarországot, erre többek között az kényszerítette, hogy úgy érezte hazájának az a legrosszabb, ha a háborút a hitleri Németország nyeri meg, így a németek oldalán semmiképp sem akart volna harcolni. Párizsig menekült, itt találkozott többek között Koestler Artúrral és az emigráns magyar művészek közösségével. Később a német megszállás miatt innen is távozni kényszerült. Marokkón keresztül az Amerikai Egyesült Államokba jutott, ahol a Szabad Magyar Mozgalom titkáraként és lapszerkesztőjeként tevékenykedett, majd három évig az amerikai hadseregben szolgált tisztként. Eközben húga az országban maradt, nem élte túl az ostromot.
Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Faludy_Gy%C3%B6rgy
http://hu.wikipedia.org/wiki/Faludy_Gy%C3%B6rgy
Kuroszava Akira (Tokió, 1910. március 23. - Tokió, 1998. szeptember 6.) japán filmrendező, filmproducer, forgatókönyvíró.
Japán talán legismertebb filmrendezője. Nagy hatással volt rendezők több generációjára, világszerte. Legelső filmjét 1941-ben készítette, legutolsó műve halála után, 1999-ben jelent meg. Kevés olyan filmkészítőt ismerünk, akinek pályafutása ilyen hosszú és munkássága ilyen közkedvelt lett volna.
Élete során Japán harcias államból békés gazdasági nagyhatalommá vált. Legismertebb filmjei az 1950-es és 1960-as években készültek, de haláláig még sok filmet rendezett és írt. Filmtörténeti jelentőségű filmje az Akutagava két novellájából - A vihar kapujában (Rasómon) és A bozótmélyben (Jabu no naka) - készült A vihar kapujában; 1950. (Velencei Nemzetközi Filmfesztivál: Nagydíj).Sok filmje játszódik Japán feudális korszakában (kb. 13-17. század), néhány William Shakespeare-mű filmes adaptációja. Ilyen például a Ran („Téboly”; Shakespeare Lear királya) vagy a Véres trón (Macbeth-adaptáció).A hét szamuráj (1954) című filmje forgatókönyvéből készült A hét mesterlövész című amerikai film (rendezője John Sturges). A Derszu Uzala című szovjet-japán filmje (1975) elnyerte a legjobb külföldi filmnek járó Oscar-díjat.Szélütésben halt meg a tokiói Szetagaja negyedbeli otthonában.
Fontosabb művei: A vihar kapujában(1950), Élni(1952), A hét szamuráj(1954), Véres trón(1957), A testőr(1961), Derszu Uzala(1974), Az árnyéklovas(1980), Káosz(1985), Álmok(1990)
Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Kuroszava_Akira
http://hu.wikipedia.org/wiki/Kuroszava_Akira
Az öttusa összetett versenysport, amely öt sportágból (lovaglásból, vívásból, lövészetből, úszásból és terepfutásból) áll össze. Modern pentatlonnak is nevezik. A versenyek lebonyolítása lehet egyéni, csapat- vagy váltóverseny jellegű.
Az újkori olimpia felújítója, Pierre de Coubertin báró javaslatára elevenítették fel az ókori ötösviadalt a modern kor követelményeinek megfelelően. Az öttusa először az 1912-es stockholmi olimpián szerepelt. Csapatversenyeket 1952-től 1992-ig rendeztek.
A sportágak sorrendje – összefüggésben a 2009-ben bevezetett szabályokkal – megváltozott (azelőtt lövészet, vívás, úszás, lovaglás és futás volt a sorrend):
vívás: párbajtőrvívás elektronikus találatjelzéssel, 1 tusra,
úszás: 200 méteres táv teljesítése tetszőleges úszásnemben,
lovaglás: egyes, kettes illetve hármas akadályokból álló díjugratás,
kombinált futás-lövészet (e kombinált szám leírása lejjebb olvasható).
Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%96ttusa
http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%96ttusa
Radnóti Miklós (Eredeti neve: Glatter Miklós, névváltozatai: Radnói, Radnóczi, Radnóti) (Budapest, Újlipótváros, 1909. május 5. – Abda, 1944. november 9.) magyar költő, a modern magyar líra kiemelkedő képviselője. Jellemző rá a tiszta műfajiságra való törekvés, illetve a hagyományos, kipróbált műfajok felelevenítése.
Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Radn%C3%B3ti_Mikl%C3%B3s
http://hu.wikipedia.org/wiki/Radn%C3%B3ti_Mikl%C3%B3s
Maslow az emberi szükségletek hierachiájának modelljével (Maslow-piramis) vált világhírűvé. Rendszerét 1943 és 1954 között dolgozta ki, majd széles körben a Motivation and Personality című művében publikálta, 1954-ben. Művében a szükségletek öt szintjét mutatta be. Az 1968-ban megjelent, a Toward of Psychology of Being című legnépszerűbb könyvében több szintet is hozzátesz, mégis a mai napig az ötlépcsős piramis a legszélesebb körben ismert szükségletrendszer.
Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Abraham_Maslow
http://hu.wikipedia.org/wiki/Abraham_Maslow
Magyarországon csak halála után fedezték fel az erdélyi magyar irodalom nagy alakját. Egyik leghíresebb könyve a Kard és kasza, amelyben több generáción keresztül tekinti át a magyar történelmet saját ősi nemzetségének történetén szűrve, 1050-től egészen a jelenkorig. 1944-től Németországban, majd 1952-től haláláig az Amerikai Egyesült Államokban élt. Nicolae Ceauşescu elnökségének éveiben Romániában könyveit betiltották.[forrás?] Műveit Magyarországon a rendszerváltás óta jelentetik meg, korábban itt szinte ismeretlen volt.[1]
Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Wass_Albert
http://hu.wikipedia.org/wiki/Wass_Albert
Selye János (Bécs, 1907. január 26. – Kanada, Montreal, 1982. október 15.) osztrák-magyar származású kanadai belgyógyász, vegyész.
Édesanyja osztrák, édesapja magyar volt, ő maga Komáromban nőtt fel; róla nevezték el a komáromi Selye János Egyetemet és a Selye János Gimnáziumot. A városban szobrot is állítottak tiszteletére, egykori lakóházán, a Határőr utcában pedig emléktábla látható. Tanult Prágában, Párizsban, és Rómában is. Prágában szerezte meg orvosi diplomáját 1929-ben, ugyanott vegyészetből is doktorált.
1929-1932 között a prágai egyetemen oktatott. 1932-től a kanadai McGill Egyetemen volt kutató.
1945-1976 között Montrealban egyetemi tanár volt. Ugyanakkor az amerikai hadsereg általános sebészeti tanácsadójaként működött.
Mint a stressz kutatója szerzett világhírt. 1936-ban jelent meg erről első publikációja a Nature című folyóiratban.
Az Életünk és a stressz című könyve 1964-ben jelent meg magyarul, ami azonnal hihetetlenül olvasottá és idézetté vált. Gyakran megfordult hazánkban, előadásokat tartott, interjúkat adott és gyakran szerepelt különböző televíziós műsorokban is
Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Selye_J%C3%A1nos
Selye János Lelki Egészség Program: http://www.selye.hu/programrol_leiras.html
A stessz: http://www.lelkititkaink.hu/stressz.html
http://hu.wikipedia.org/wiki/Selye_J%C3%A1nos
Dmitrij Dmitrijevics Sosztakovics (Дмитрий Дмитриевич Шостакович) (Szentpétervár, 1906. szeptember 25. (szeptember 12.) – Moszkva, 1975. augusztus 9.) orosz zeneszerző és zongoraművész. Leghíresebb művei: 15 szimfónia és 15 vonósnégyes.
Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Sosztakovics
http://hu.wikipedia.org/wiki/Sosztakovics
József Attila 1905 április 11-én született Budapesten, Ferencvárosban. Édesapja József Áron szappanfőző munkás, édesanyja - Pőcze Borbála - Pesten szolgált cselédlányként. Attila hároméves, amikor apja elhagyva őket Romániába távozott - ezzel kilátástalan nyomorba taszítva háromgyerekes családját - még írt egy utolsó levelet, amelyben Amerikába való vándorlást emlegetett, azután teljesen eltűnt. (Nem vándorolt ki, nem sokkal fia előtt halt meg.) Az anyja rákényszerült arra, hogy gondozásba adja két kisebb gyermekét, így kerül fia is két és fél évre Öcsödre. 1919 decemberében meghalt a mama. Makai Ödön ügyvéd - József Jolán férje - lett Attila gyámja. A kamasz fiú rövid ideig hajósinas volt, majd a makói gimnázium diákja lett. Már itt kibontakoztak költői képességei. 1922 decemberében Szegeden megjelent első kötete, a Szépség koldusa - Juhász Gyula ajánlásaival. A gimnázium két utolsó osztályából összevont vizsgát tett, s magánúton érettségizett. A szegedi egyetem hallgatója lett (1924-25) majd Bécsben (1925-26) ill. Párizsban töltött egy-egy tanévet (1926-27). Külföldi tartózkodása alatt megismerkedett a szocialista eszmékkel. Ennek hatására húszas évek végére kialakult marxista világszemlélete. Hazatérve egy ideig Budapesten folytatta tanulmányait. 1928 Vágó Márta iránt érzett szerelmének éve. A szakítás után először került idegösszeomlással szanatóriumba a költő. 1930-ban ismerkedett meg Szántó Judittal, akivel 1936-ig élt együtt. Szintén 1930-ban kapcsolódott be...
http://hu.wikipedia.org/wiki/J%C3%B3zsef_Attila
Rejtő Jenő (született Reich Jenő, írói álnevei: P. Howard, Gibson Lavery) (Budapest, Erzsébetváros, 1905. március 29. – Jevdokovo, Szovjetunió, 1943. január 1.) magyar író.
Látszatra ponyvaregényeket írt, azonban életművét manapság már az irodalmi körök is nagyra értékelik. Olvasottsága Jókai Móréval vetekszik. A pesti művészi élet ismert alakja volt, barátság fűzte a kor jelentős művészeihez, így például Karinthy Frigyeshez és Kabos Gyulához is.
Harminchét éves korában munkaszolgálatosként halt meg Ukrajnában.
Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Rejt%C5%91_Jen%C5%91
http://hu.wikipedia.org/wiki/Rejt%C5%91_Jen%C5%91
Felsőrácegrespusztán (Tolna megye) született paraszti családban, apja uradalmi gépész volt. 1918-1919-ben rész vett a diák- és ifjúmunkás mozgalomban. 1921 őszén beiratkozott a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar-francia szakára, de az esetleges letartóztatást elkerülendő az év végén Franciaországba emigrált, ahol alkalmi munkák után könyvkötőműhelyben dolgozott. Részt vett az emigráns magyarok szakszervezeti mozgalmában és a munkás művelődési körök munkájában. Egy ideig a Sorbonne előadásait is látogatta. Az 1926-os amnesztia nyomán hazatért, eleinte főként Kassák lapjaiba: a Dokumentumba és a Munkába írt, majd a Nyugatban is megjelentek kritikái, versei. 1927-től egy biztosítótársaságnál hivatalnokként dolgozott, 1938-ban a Magyar Nemzeti Bank sajtóreferense lett. Első verseskötete, a Nehéz föld 1928-ban látott napvilágot. 1934-ben részt vett a Harkovban rendezett szovjet írókongresszuson. 1934-től a Válasz munkatársa, 1937-től a Nyugat társszerkesztője volt. Legjelentősebb prózai műve, a Puszták népe 1936-ban jelent meg. A Márciusi Front egyik alapítója. 1941-től a Magyar Csillag szerkesztője. Magyarország német megszállása után vidéken bujkált. 1945-ben az NPP nemzetgyűlési képviselője, 1946-ig a párt egyik vezetője volt. 1946 és 1949 között a Válasz szerkesztője. 1946-ban kezdeményezésére jött létre a Magyar Népi Művelődési Intézet, amelynek elnöke lett. 1945-től 1949-ig az MTA tagja. 1954-ben az újjászervezett HNF Országos Tanácsának tagja lett. 1956. szeptember 17-én, az Írószövetség közgyűlésének 1948 óta első, titkos választásán megújították elnökségi tagságát. 1956 októberében részt vett a NPP újjáélesztésében. Az Irodalmi Újság november 2-i száma közölte az Egy mondat a zsarnokságról című, 1950-ben született költeményét. November 10-én Déry Tiborral, Zelk Zoltánnal, Benjámin Lászlóval és Örkény Istvánnal menedékjogot kért a budapesti lengyel nagykövetségen, de mivel csak átmeneti menedéket tudtak számukra biztosítani, a követség épületét néhány óra múlva írótársaival elhagyta. A forradalom leverése után évekig hallgatott. Az 1958-as pártállásfoglalás a népi írókról őt is bírálta. Az Írószövetség 1959-es újjáalakításakor az alapító tagok között volt. A hatvanas és a hetvenes években a konszolidált Kádár-rendszer egyik legmegbecsültebb írója. A hetvenes-nyolcvanas évek fordulójától a formálódó népi-nemzeti ellenzék támogatója. Szellem és erőszak című tanulmánykötete Magyarország nemzetközi érdekeire hivatkozva nem jelenhetett meg. Három alkalommal kapott Kossuth-díjat: 1948-ban, 1953-ban és 1970-ben. Visszaemlékezései "Naplójegyzetek, 1946-1960” címmel jelentek meg 1987-ben
Forrás: http://www.rev.hu/sulinet45/szerviz/kislex/biograf/illyes_g.htm
http://hu.wikipedia.org/wiki/Illy%C3%A9s_Gyul
Fekete István (Gölle, 1900. január 25. – Budapest, 1970. június 23.) író, számos ifjúsági könyv és állattörténet írója. Barátjával, Csathó Kálmánnal együtt az „erdész-vadász irodalom” legismertebb művelője. Jókai mellett, minden idők legolvasottabb magyar írója. 2002 decemberéig legalább 8 700 000 példányban adták ki műveit magyar nyelven. Külföldön tíz nyelven, 12 országban, 45 kiadásban jelentek meg könyvei.[1]
Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Fekete_Istv%C3%A1n
http://hu.wikipedia.org/wiki/Fekete_Istv%C3%A1n
Szabó Lőrinc egyike az Ady utáni költők generációjának egyik legkiválóbb lírikusának.
Proletár család gyermekeként született a századfordulón Miskolcon. A Tanácsköztársaság után, 19 éves korában került Budapestre, ahol előbb gépészmérnöknek készül, majd rövid műszaki tanulmányait befejezve beiratkozik a Budapesti Egyetem bölcsészettudományi karára. Az egyetem helyett azonban úgy dönt, hogy a tanulmányok helyett a gyakorlatot választja, ezért 1921-ben belép "Az Est" szerkesztőségébe, ahol Mikes Lajos baráti körébe bekerülve gyorsan lép előre a ranglistán. Először gyorsíró, később aktív újságíró, majd az olvasói rovat szerkesztője.
Miközben újságírásból tartja fenn magát, verseket ír. Eleinte leginkább műfordításaival hívja fel magára a figyelmet (többek között ő tolmácsolásában jutnak el a nagyközönséghez Shakespeare szonettjei), 1922-ben pedig megjelenik első verseskötete Föld, erdő, Isten címmel. Verseivel azonnal a legnagyobbak közé emelkedik. Mi sem jelzi ezt jobban, minthogy Babits és Tóth Árpád maguk mellé veszik harmadiknak, hogy együtt fordítsák le Baudelaire költői életművét, A romlás virágait, mely a magyar irodalmi kultúra egyik nagy jelentőségű értéke.
Forrás: http://www.fszek.hu/gyerekeknek/_a_honap_verse/?article_hid=12311
://www.fszek.hu/gyerekeknek/_a_honap_verse/?article_hid=12311
Alfred Joseph Hitchcock angol filmrendező, forgatókönyvíró és producer.
Londonban született egy többségében ír katolikus családban. Jezsuita nevelőintézetbe járt iskolába. Műszaki rajzolóként kezdte, majd 1920-tól angol némafilmek inzertjeit (feliratait) rajzolta a Famous Players-Lasky amerikai cég londoni irodájában/stúdiójában, később fordította és írta is őket. Hamarosan rendezőasszisztens lett, mely akkoriban voltaképp az egész stúdiómunkában való részvételt jelentette, a forgatókönyvírástól a vágásig. Az amerikai cég hamarosan kivonult a városból és megüresedett stúdiójukat egy fiatal angol producer, Michael Balcon vette meg. Hitchcock legnagyobb korai támogatója Balcon volt, akiről mindig is hálával beszélt.
Rendezői technikái:
Suspense: Ez a Hitchcock által létrehozott feszülségteremtő eszköz egyike azon fogalmaknak, amelyek megkülönböztetik a filmjeit az egyéb thrillerektől. Egy példa a megjelenésére: a néző számára felfedi, hogy bomba van az asztal alatt, de a főhős ezt nem tudván nyugodtan üldögél mellette.
Vörös hering: A vörös hering (angolul: red herring) technikát szintén Hitchcock hozta létre, legalábbis az ő művei után született meg az elnevezés. Alkalmazásának lényege, hogy a rendező elindít egy cselekményszálat, majd teljesen váratlanul „elvágja” azt, és ezzel egy másik, addig lényegtelenebb vonulatra irányítja a figyelmet. Tipikus vörös hering a Psycho című film első harmada, melyben a Janet Leigh által megformált titkárnő sikkasztási kísérletét láthatjuk, majd ez a szál a híres „zuhanyjelenet”-ben átadja helyét a skizofrén Norman Bates történetének.
Filmjei(Hangos): Családi összeesküvés (1976), Téboly (1972), Topáz (1969), Szakadt függöny (1966), Marnie (1964), Madarak (1963), Psycho (1960), Észak-Északnyugat (1959), Szédülés (1958), A tévedés áldozata (1956), Az ember, aki túl sokat tudott (1956), Bajok Harryvel (1955), Fogjunk tolvajt (1955), Hátsó ablak (1954), Gyilkosság telefonhívásra (1954), Meggyónom (1953), Idegenek a vonaton (1951), Rémület a színpadon (1950), A Baktérítő alatt (1949), A kötél (1948), A Paradine-ügy (1947), Forgószél (1946), Elbűvölve (1945), Jó utat (1944), Madagaszkári kaland (1944), Mentőcsónak (1944), A gyanú árnyékában (1943), Szabotőr (1942), Gyanakvó szerelem (1941), Végre egy jó házasság (1941), Boszorkánykonyha (1940), A Manderley-ház asszonya (1940), Jamaica fogadó (1939), Londoni randevú (1938), Fiatal és ártatlan (1937), Szabotázs (1936), Titkos ügynök (1936), 39 lépcsőfok (1935), Az ember, aki túl sokat tudott (1934), Bécsi keringők (1933), Gazdag és különös (1932), A tizenhetes számú ház (1932), A csalás (1931), Elstree hív (1930), Gyilkosság (1930), Juno és a páva (1930), Zsarolás (1929)
Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Alfred_Hitchcock
http://hu.wikipedia.org/wiki/Alfred_Hitchcock
Tamási Áron kisbirtokos, sokgyermekes székely földművescsalád gyermekeként született 1897. szeptember 20-án Farkaslakán. Apja Tamás Dénes, földműves, anyja Fancsali Márta. Kilencéves korában pisztollyal ellőtte a bal hüvelykujját, ezért a szülők úgy határoztak, hogy taníttatni fogják, mert nem lesz képes elvégezni a gazdasági munkát.[1]
1904-től Farkaslakán járt elemi iskolába. 1910-től a székelyudvarhelyi katolikus főgimnázium tanulója. 1917-ben hadiérettségit tett Gyulafehérváron. 1918-ban karpaszományos őrvezetőként az olasz frontra került. Ki akart törni az elődök paraszti életformájából, méghozzá nem is a szellemi élet, hanem a városi-polgári életforma felé. Ezért 1918. november 18-án megkezdte jogi tanulmányait a kolozsvári egyetemen, majd 1921-ben miután végez, a Kereskedelmi Akadémián tanult, ahol 1922-ben szerzett diplomát, utána banktisztviselő Kolozsváron és Brassóban.
Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Tam%C3%A1si_%C3%81ron
http://hu.wikipedia.org/wiki/Tam%C3%A1si_%C3%81ron
Az újkori Olimpia szülőatyja tehát Pierre de Coubertin, aki kezdetben a NOB titkári,majd 1896-tól 1925-ig az elnöki tisztét töltötte be. Ő fektette le a NOB alapszabályzatát, az amatőr szabályzatot, az amatőr esküt, és a játékok megnyitó és záróünnepélyének lebonyolítási módját. Jelentős szerepet játszott a téli olimpiai játékok létrehozásában is. Méltán nevezik a nemzetközi olimpizmus atyjának is, hisz szinte egész életét az olimpiai játékoknak szentelte 1937-ben bekövetkezett haláláig. A NOB székhelyén, Svájcban - a Genfi tó partján - található Lausanne-ban temették el, ám szíve a görögországi Olümpiában nyugszik.
A modern olimpiai játékok születésnapja 1894.június 23-a. Ezen a napon fogadták el egyhangúlag az olimpiai játékok felújításának javaslatát, s alapították meg a NOB-ot, az újkori játékok nemzetközi szervező és részben végrehajtó szervezetét. Az olimpia jelképét, az öt egymásba fonódó karikát, azonban csak 1920 óta használják, szintén Coubertin javaslatára.
Forrás: http://kataca.hu/sport/olimpia/
http://kataca.hu/sport/olimpia/
(1893. április 7. Nagyvárad - 1976. február 29. Philadelphia) táplálkozáskutató, gyermekgyógyász orvos, egyetemi professzor volt.
Nagyváradon született 1893. április 7-én. Tanulmányait a Budapesti Tudományegyetem végezte. Első tudományos publikációi diákként itt jelentek meg. Az első világháború után tanulmányai folytatásához Németországba ment. A Heidelbergi Egyetemen Ernst Moro professzor, a németországi gyermekgyógyászat iskolateremtő egyénisége mellett dolgozott, ahol egy életre elkötelezte magát a gyermekkori táplálkozás-élettan és tudomány mellett. Együtt dolgozott a Nobel díjas kémikussal Richard Kuhnnal, és részt vett a riboflavin (B2 vitamin) felfedezésében. Itt kapott professzori kinevezést és a gyerekgyógyászat tanáraként elismert oktató, kutató volt. Tanítványai rajongtak érte rendkívül barátságos természete és precíz, kitartó kutató munkája miatt. Az ifjú kutató hiába ért azonban el kimagasló eredményeket, származása miatt menekülni kényszerült a Hitleri Németországból. Jogfosztottan és csalódottan az angliai Cambridge-be ment, ahol korábban megkezdett, a B-vitaminnal kapcsolatos kutatásait eredményesen folytatta, és azonosította a B6-vitamint. A bizonytalan politikai helyzet miatt Angliából is tovább menekült, és nemzetközi elismertsége révén az Egyesült Államokban telepedett le, ahol Clevelandi, majd a Pennsylvaniai Egyetemen volt professzor.
György Pál a riboflavin azonosítása, a B6 vitamin felfedezése, illetve ezen túlmenően a modern táplálkozástudomány úttörőjeként már életében méltán kapott nemzetközi figyelmet és elismerést. Élete során törekedett arra, hogy a kutatások főképp az életminőség javítása érdekében gyakorlati célt szolgáljanak. Publikációs aktivitását 13 tankönyv és több mint 450 tudományos cikk jellemzi. Tudományos és humanitárius munkájának elismeréséül számos díjat kapott, illetve az amerikai orvosszövetség 1958-ban ösztöndíjat alapított György Pál élelmezéstudományi tanulmányi ösztöndíj elnevezéssel
Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Gy%C3%B6rgy_P%C3%A1l
http://hu.wikipedia.org/wiki/Gy%C3%B6rgy_P%C3%A1l
Update Sources